Miért dolgoztam át A holdsarló fényét?

Többször is utaltam rá, hogy az elmúlt időszakban átdolgoztam A holdsarló fényét. Felmerülhet a kérdés: miért dolgoztam át a könyv teljes szövegét, miután a történet egy része már kiadásra került?

A holdsarló fénye - Eredeti könyvNagyon sok munkát fektettem bele a könyv megírásába, továbbá a kiadást megelőző előkészületekbe is: első korrektúra, három honlap készítése, lemezmelléklet készítése stb. Mindezek után 2007-ben az egri Nézőpontok Kiadó egy, A Birodalom árnyékában alcímű kötetben meg is jelentette a mű első harmadát, és további két kötetben tervezte kiadni a történet folytatását. Erre azonban nem került sor. A XIV. Nemzetközi Könyvfesztiválon egy vásárló kérdésére még elhangzott egy olyan felelet, hogy a második kötet ősszel jelenik meg, de az idő ezt nem igazolta. Sorozatos halasztások, majd hosszú csend után végül valamikor 2012-ben kaptam egy üzenetet a kiadó ügyvezetőjétől, hogy a kiadó csődeljárás alá került.

Ebben az évben dolgoztam utoljára komoly szabadúszó projekten, létrehozva egy magyarországi honlapot. Válaszút elé kerültem. Volt némi megtakarított pénzem, így eleinte azon gondolkodtam, hogy kimegyek külföldre, és ott próbálok szerencsét. A következő év első fele azzal telt el, hogy különféle külföldi állásokra pályázgattam, nem túlzottan nagy sikerrel. Végül a világ egyik legismertebb számítógépes játékfejlesztő cégénél sikeresen átjutottam a kvalifikációs teszten, és eljutottam az interjúig. Ott azután elhangzott néhány nagyon trükkös kérdés (pl. Mit tennék, ha ellopnák tőlem a céges anyagot, amelyen épp dolgozom?), és sajnos – vagy épp szerencsére – elbuktam.

Közben Eszter, a barátnőm, aki egészében elolvasta A holdsarló fényét, váltig mondogatta, hogy nagyon jó a könyv, és hogy teljességgel meg kellene jelentetnem Magyarországon. Unszolására, valamint visszatekintve arra, hogy fél évet elveszítettem jóformán semmiért, elmerengtem a lehetőségen. Persze azon is elgondolkodtam, miért nem lett a publikált írásom sikeres. Tény, hogy nemigen kapott marketing kampányt, nem került reflektorfénybe szinte sehol; de emellett az is felmerült bennem, nem lehetséges-e, hogy korábban elvakult voltam, nem véve észre, hogy sok a szövegben a nyelvi hiba, vagy stilisztikailag nem éppen illeszkedik a kor követelményeihez. Ahhoz, hogy a felbukkant bizonytalanságomra megtudjam a választ, több év után ismét bele kellett néznem az írásba.

Nos, 2013 júliusában neki is láttam a munkának, és időnként (különösen a folyamat legvégén) a barátnőm is segített benne. Találtunk hibákat, és nemegyszer újra kellett fogalmaznom egy egész mondatot, sőt olykor egy egész bekezdést is. Szerkesztés közben bizony áthelyeztem paragrafusokat, javítottam a helyesírást (különösen a szavak egybe- és különírására fókuszálva), pontosítottam a kérdéses fogalmakat, a legtöbb esetben konkrétan meghatároztam az alanyt, helyenként hitelesebbé tettem a párbeszédet, és pár elnevezéssel bővítettem az idáig is terjedelmes szótárat. Mint kiderült, sokat kellett dolgoznom a művön, és ezt képtelen lettem volna részmunkaidőben végezni, így gyakorlatilag az elkövetkező egy évet a könyv átdolgozásával töltöttem el.

A munka vége felé, a következő évben, megjelent bennem a késztetés, hogy további elnevezésekkel bővítsem az alkotást. Ezt itt-ott meg is tettem, így nevet kaptak a hónapok, a pénznemek, új ételek és italok kerültek említésre, stb. Rövidesen eljutottam addig a pontig, hogy a kész munkát át kell olvasni.

Hozzá is kezdtünk a revízióhoz, azaz a felülvizsgálathoz. Hidegzuhanyként ért a felismerés, hogy továbbra sincs minden rendben a szöveggel; bár érezhető volt rajta, hogy gördülékenyebb, mint korábban volt, esetenként még rontottam is az eredetileg leírtak célzott jelentésén, és a megfogalmazást ismét javítanom kellett. Folytattam a szerkesztést, lehetőleg minden egyes kérdéses pontot korrigálva. E munkafolyamat alatt végeztem el a legtöbb új elnevezés szövegbe való beillesztését is. Ügyeltem arra, hogy minden vonatkoztatás, illetve utalás pontos legyen, és ne legyenek logikai buktatók. Ez a munkafolyamat végül 2015. március 19-én fejeződött be. Hátramaradt a megújított térkép rajzának véglegesítése, a függelék elkészítése, valamint az újraolvasás.

A függelék összerakása végül több időbe került, mint ahogy eleve felbecsültem, mert egy teljesen új koncepciót vettem alapul. Nem pusztán ABC sorrendbe rakott szavak szószedete többé, hanem egy kislexikonként forgatható különálló rész, tárgyjegyzékkel, címekkel és alcímekkel, valamint különféle ábrákkal. Akár egy különálló könyv is lehetne: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy körülbelül 70 oldalt tesz ki az összes 930 [B5(JIS)-es méretű] oldalból. Más szavakkal, a történet már a 862. oldalon véget ér, és minden, ami azt követi már a függelék része.

A szöveg az újraolvasást követően is megállta a helyét. Gördülékeny, színes, az alanyok a helyükön vannak, az utalások és a vonatkoztatások egyértelműek, és nem találtunk logikai következetlenséget.

Így készült el A holdsarló fénye felújított változata, mely még azoknak is meglepetéseket okozhat, akik egyébként már olvasták az eposz kiadott részét. Elismerem, hogy a mű terjedelme valóban nem hétköznapi, de bátran állíthatom, hogy a tartalma sem az. Remélem, sikerül megtalálnom a módját, hogy mielőbb a kezetekbe juthasson.

További szép, mosolygós napot!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s